2012. január 27., péntek

Félelmek

Nemrég olvastam, hogy a kisgyerekek két éves kor körül elkezdenek ettől-attól félni, néha egészen banálisnak tűnő dolgoktól. Például, nem mernek ráülni a fürdőkád lefolyójára, mert félnek, ők is lefolynak a vízzel együtt, és megeszi őket a csatornaszörny. Az Enyémek nem félnek a lefolyótól, bár még nem is emlegette nekik senki a csatornaszörnyet...
Rá kellett jönnöm, hogy a gyerekek úgy viselkednek a félelmeikkel, mint mi, amikor horrorfilmet nézünk. Félünk, de mégis megnézzük, sőt, még szeretjük is.
Kiderült, hogy nálunk pl. a Süsü ez a "horrorfilm" kategória. Amikor először megnéztük a főcímzenét, mindhárman csak úgy tapadtak a képernyőre. Az egyik jelenetnél (nem ám, ahol tüzet fúj és füst jön az orrából, hanem ott, ahol leveszi a Süsü a zsoldos kalapját, mert rászállt a lepke), kicsit megrettentek, de aztán elmagyaráztam, hogy a Süsü nem bánt, nagyon aranyos, és mindenkit szeret, csak félnek az emberek tőle. Majd újra és újra kérték, hogy nézzük meg a "Szüszüt", és én megnyugodtam, hogy nem ijedtek meg nagyon, sőt kedvenc lett. Annál a bizonyos jelenetnél mindig elmondták, hogy "nemmánt a Szüszü, anyajosz a Szüszü" - természetesen a képernyőre tapadva. Réka aztán egyszer elszörnyedve, kikerekedett szemmel bejelentette, hogy "leesett a feje" - itt már kezdtem gyanakodni. Játék közben, ha Eszter észrevette, hogy Domi éppen a nála lévő játékot szemelte ki, menekülni kezdett, kiabálva, hogy "segítség, sárkááány" Miután egyik hajnalban Réka felébredt, és az ágyában álldogálva suttogta, hogy "nemmánt, nemmánt", úgy határoztam, hogy ráérünk még a horrorfilmekkel, egy ideig szüneteltetjük a Süsüt.
Azóta tudom, hogy amire azt mondják "nemmánt", attól bizony félnek. Nemmánt a sötét, nemmánt a porszívó, nemmánt a szöszmösz, nemmánt az "X" bácsi.
És hogy ezek néha tényleg egészen banális dolgok, az bizonyítja, hogy a legutóbbi "nemmántot" ez a fénykép okozta:

Nemmánt a Jéka

3 megjegyzés:

jutkaditka írta...

http://nomi69.blogspot.com/

Ez érdekes:) Talán már előbb meg kellett volna osztanom Veled ezt a linket. A gyerekek 2009 augusztusában születtek, tehát kicsit nagyobbak, mint a Tieid, és már járnak közösségbe (bölcsi).

Rita már elmúlt 2 éves novemberben, de még nem fél semmitől:) De akkor jó lesz felkészülnöm:)))

Éva írta...

Én is olvasom Őket :)

Nálunk is különböző mértékű a félelem. Réka rá sem bír nézni a fenti képre, fúrja a fejét a mellembe. A másik kettő meg kéri, hogy nézzük a "Babajékát"... Eszter az idegenektől fél jobban, míg a másik kettő produkálja magát...
Úgyhogy nem biztos, hogy Rita félni fog... :)

A Süsü nekem is meglepetés volt, jó ideig nem jöttem rá, hogy igazából félnek tőle...

Dia írta...

Az én kis Mazsolám, hol ettől, hol attól fél. Még a kedvenc játékára is mondja, hogy félek tőle, féle tőle!
Majd aztán sorba mindenre mondja, könyv, mackó, kutyus.
A Süsütől először Ő sem félt, majd egyszer csak közölte, hogy ezt most nem szeretné nézni, mert fél tőle!
Még attól a falra ragasztható vizilovas matricától is fél,amit Apával együtt ragasztottak az ágya fölé! Néha nagyon nehéz megnyugtatni!